A szépség természetes

A szépség természetes

2010. augusztus 6., péntek

Meg van a megoldás!!!

Most nem akarok ódákat zengeni arról, hogy milyen jó a kókuszolaj és miért... :)))
Nagyon szeretem a szűz változatát, mert kókusz illatú éééééééééés ízű. És aminek kókusz íze van, azt meg kell ennem... :))) Szerintem genetikailag kódolva van :))). Vagy esetleg a szervezetem kívánja a benne lévő esszenciális (létfontosságú) anyagokat, például az anyatejhez hasonló összetételű laurilsavat...

Így hát a történet mindig úgy kezdődött, hogy megérkezett a szűz kókuszolaj Hajniéktól... és úgy lett vége, hogy megettem :) Gyorsan az elején kipróbáltam bőrre, hajra... de ennél tovább nem sikerült jutnom, pedig a bőröm is nagyon szerette (volna :).

De most!!!! Betévedtem kedvenc munkahelyemre, és mivel tértem haza? Finomított kókuszolajjal. Először ódzodttam tőle, mint minden finomított dologtól. Aztán az győzött meg az üzletben, hogy 50% a laurilsav tartalma. Az nem olyan rossz azért ;), úgyhogy velem jött. A finomított kókuszolajról azt kell tudni, hogy szagtalan és íztelen. Egyébként selymes, lágy íze van, jázminrizzsel isteni finom ;). De mivel szagtalan és legfőképpen íztelen, ezért már nem is kell megennem. :)))) A bőröm viszont rajong érte!!!!!! Végre oda is jut a fincsi kókuszolajból. Nagyon selymes és puha lesz tőle a bőr!!! Végre!!!

3 megjegyzés:

Ferencz Judit írta...

Évi, nagyon tetszik ez a blog. A kreatív oldalad egy kissé távol esik az én kézműves orientáltságomtól ( vagy inkább tehetségemtől), amellett, hogy valóban klassz dolgokat csinálsz. Egyedül rajzolni szeretek és tudok ...:)No,de ez!
Az utóbbi időben elkanászodtunk a családdal evés terén(a "szeeeegény gyerekek, hát akkor mit esznek?!" beszólások hatására rámfüggesztett bociszemek megtettéka magukét.
Szó szerint beszivárgott hónapok alatt a cukor az életünkbe, és a hús mentes fagyasztott pizza ). Jött is a szájpenész ezerrel. Még nálam is felbukkant!
Két hónapig kezeltük magunkat homeobogyóval és ezüstkolloiddal, és szigorú candida diétán voltunk a gyerekekkel.
Teljesen jó volt mindannyiunknak. Rizstejjel készítettem turmixokat nasi gyanánt, nyers és kevéske aszalt gyümölcsből, karobporból, mandulával - istenien sikerültek!
Érezhetően csillapodtak a kedélyek (a gyerkőcök kevesebb alkalommal pörögtek túl, sokkal készsésegesebbek voltak komfliktusmegoldás terén, én is türelmesebben viselkedtem ) a kedvező, testi változásokkal párhuzamosan (megszűnt a korpásodásom, kellemes lett újra a lehelletem, nem járt az eszem állandóan a kaján, karcsúsodtam, pedig nem éheztem egy percet sem...).
No, csak azt szeretném ezzel erősíteni benned is, magamban is, hogy nagyon hasznos ez az oldal! Aranyat érnek a tippjeid, mert nem csak elméleti igazságokat tartalmaznak. Kipróbáltad, működik.
Örülök, hogy elkezdted. Környezetvédelmi vonatkozása miatt is. Volt idő, mikor rengeteg mindent magam készítettem, csomagolását újrahasznosíthattam, és a kukás bizony ritkán látta szemetesünket megtelni.
Szeretném elhagyni a bevásárlási ceremóniát, ami a nasi vétellel együtt szintén mindennapjaink részévé vált. Szemétmentesen szeretnék élni-amennyire csak lehetséges.

Hajnövesztésre tippet még nem láttam, erre kíváncsi vagyok.

Minden jót!

Üdv: J.

Ferencz Judit írta...

Ja, és a "ticromos " háttér is tetszik mind2-nknek,ahogy látom! :))) Lásd: www.csaladiegeszsegmuhely.blogspot.com

Kisvic írta...

Köszönöm Judit!!!

Nagyon aranyos vagy! Értékelem ezt a hosszú hozzászólást!

Mi fehér cukrot továbbra sem használunk és édességeket sem adok a gyereknek, de nem egyszer jött azzal haza a mamától, hogy evett tortát meg ezt meg azt... :-/ Később az oviban mi lesz... bele se akarok gondolni.

Pont péntek este volt egy érdekes szitu: ismerősökkel jöttünk haza egy összejövetelről (ő 3 gyerekkel, és Zsomborral). Út közben ígéri a gyerekeinek, hogy bemennek az éjjel-nappaliba és kívánságműsor lesz. Édességeket akarnak a gyerekek persze. Hív, h mi is menjünk be, Zs választhat amit akar. Vonakodok, mi ilyet nem szoktunk, ne haragudjon. De olyan erőszakos volt, h csak bementünk. Egy kukoricapehelybe beleegyeztem volna de csak ízfokozós chipsek meg cukros édességek voltak. Rámutat az ismerős egy ishleres tálcára, hogy azt megveszi Zs-nak. Mondom szó sem lehet róla, az tiszta cukor és kakaó. Szabályosan közelharcot vívtunk az eladó előtt, hogy ne üsse be! :-o Gyorsan választottam egy műanyag autós cukorkát, ami jó olcsó volt és a cukorkát a gyerekeinek adta Zs, mert az fúj, édes :))). Az autó meg szét is esett itthon, úgyhogy a műanyag vacakról is levan a gond :). Amikor kijöttünk a boltból elkezdi magyarázni az ismerős, hogy miért nem engedtem megvenni a gyereknek ezt meg azt... ?! Mondom azért, mert nálunk nincs ilyen, hogy bemegyünk és a gyerek diktál mi meg megveszünk mindent. Ennek nagyrészt a kínálat az oka, mert pl zöldségesnél (van egy megbízható a környéken) bármit választhat. A múltkor épp sárgarépát akart :)))). De indulásnál a nagyobbik lányka pl. megkérdezte, hogy vigye-e Zsombort ölbe? He?!?!?! 3 éves a gyerek. Tud jönni a lábán. És különben is kell neki a mozgás, másrészt meg, ha én csinálok meg mindent helyette, akkor az az én sikerélményem lesz, nem a gyereké, és nem akarok egy nyámnyila anyámasszonykatonáját nevelni belőle. Nem akarok rátelepedni sem. Ő a korának megfelelően önálló. És szüksége is van erre.

Puszi